Túlárazás vs. alku – mi a különbség?

A valóság az, hogy a túlárazott ingatlan mellett a legtöbb érdeklődő egyszerűen elmegy. Nem hívják fel az eladót, nem tesznek fel kérdéseket, és nem próbálják meg lejjebb tornázni az árat, mert a digitális kínálatban egyetlen kattintással találnak olyat, ami jobb ár-érték arányt képvisel. A vevő fejében egy irreálisan magas ár láttán nem az alku lehetősége jelenik meg, hanem az az érzés, hogy az eladóval valószínűleg nem lehet racionálisan tárgyalni, így inkább meg sem kísérelik a kapcsolatfelvételt. Ezzel a tulajdonos pont attól a lehetőségtől fosztja meg magát, hogy egyáltalán tárgyalóasztalhoz üljön valakivel.

Az alku ugyanis csak akkor válik valós eszközzé, ha van érdeklődés és van kivel párbeszédet folytatni. Ehhez azonban elengedhetetlen egy olyan vonzó, reális indítóár, amely bevonzza a potenciális vevőket a lakásba. Csak az az ingatlan ad eladási esélyt az alkura, amelyik megtekintésre sarkallja a keresőt. Ha az ár jól van belőve, az érdeklődők megjelennek, és ekkor már elindulhat egy professzionális alkufolyamat, ahol a felek közös nevezőre juthatnak.

Aki viszont túl magasra teszi a lécet, az nem mozgásteret nyer, hanem csupán elszigeteli magát a piactól, és végül sokkal hosszabb ideig, vagy akár a piaci ár alatt lesz kénytelen megválni az ingatlanától.

A cikk tartalma szerzői jogi védelem alatt áll, további felhasználása kizárólag a Márton Ingatlan előzetes engedélyével lehetséges.